Egy nyugtalan éjszaka után a gyapottok kicsit kábán ébred egy új napra. Akár 20 000 liter vizet1 (a farmernadrágok akár 400 alkalommal történő mosásához elegendőt) és különféle növényvédő szereket szívott magába, hogy hat-nyolc hónap alatt egy kiló felhasználható szövetet termeljen. A gyapotnak azonban elég hosszú utat kell bejárnia, mire a gyorsdivat követelményeinek megfelelő, stílusos farmernadrág válik belőle. „Muszáj valamit kezdenem a frizurámmal” – gondolja, ahogy épp próbálja kihúzogatni a porszemcséket és rendetlen szálakat.
A gyapot elkerül a hatalmas mezőkről, amelyeket valaha otthonának hívott – világszerte 35 millió hektárnyi földterületen művelnek gyapotot –, és átszállítják a határon. Itt nagyméretű gépek, alulfizetett fonógyári dolgozók és megkérdőjelezhető vegyi anyagok2 segítségével megtisztul a szennyeződésektől, és fonállá alakul. „Vékonyabbnak tűnök” – mosolyog a gyapot, új, sodrott kinézetét csodálva.
A mérgező fürdő nem igazán szerepelt a pamutfonál reggeli tervei között. „Ezek az új méregtelenítő kúrák nem igazán érnek annyit, mint mondják” – gondolja kissé bosszúsan. Egy pillanat múlva azonban el kell ismernie, hogy új, indigó árnyalata igazán káprázatosan fest. A vegyi anyag, ami ahhoz kellett, hogy az indigó festék az anyag szálaihoz kötődjön, a vízhálózatba kerül ugyan2, de a szépségnek mindig ára van, nem? Nincs igazán idő arra, hogy lassúdivat-alternatívákon lehessen gondolkodni, mert a fonalat már pamuttá is szövik, teherautóra rakják, és a kínai Hszintang városába viszik, amely „a farmerek fővárosaként” ismert.
„Megérkeztem!” – mondja a pamutszövet, majd köhögni kezd. Nem hitte volna, hogy a siker illata ennyire erőteljes. „Még jó, hogy nincs tüdőm” – gondolja, felkészülve arra, hogy a legfrissebb, feltétlenül beszerzendő gyorsdivat-ruhadarabbá alakuljon át. Az álmait valóra váltó munkások már korántsem tűnnek annyira lelkesnek, tekintve a számtalan órányi munkát, amelyre az átalakuláshoz szükség van. Ennek ellenére szorgalmasan dolgoznak, és a pamutból nemsokára stílusos gyorsdivat-farmernadrág lesz.
A farmer kétféle teherautóra, egy hajóra és egy repülőgépre szállva megteszi végső, eposzi útját. 14 000 kilométernyi utazás3 után – ami a gyorsdivat-farmernadrágoknál tipikusnak mondható – a nadrág nagy örömére egy európai áruházban találja magát. Minden egyes évben elképesztő mennyiségű, 1,25 milliárd farmert adnak el világszerte4, amelyek mind örülnek, hogy ilyen trendik lehetnek. „Az anyukám büszke lenne rám” – gondolja történetünk hőse, ahogy épp felemeli egy sikkes, citrusillatú hölgy.
Miután megvették, a gyorsdivat-farmernadrág éli a világát, de azon kapja magát, hogy rendszeresen a varrásait vizsgálgatja. Tisztában van vele, hogy a ruhadarabok átlagosan 3,3 évig tartanak ki, mielőtt kidobnák őket5. Lázasan gépeli be a Google-be: „Hogyan maradjunk fiatalok” és „5 módszer, hogy fenntartsd egy nő érdeklődését”. Megismerkedik a gyorsdivat hatásaival, és kicsit rosszul érzi magát, amíg fel nem fedezi a lassú divatot, és rá nem jön, hogy sosem késő a helyesebb utat választani. Megtudja, hogy ha a farmert a megfelelő szerekkel mossák és kijavítják az apróbb hibáit, azzal nem csak a ruhadarab élettartama hosszabbítható meg, de ez a megoldás sokkal környezetbarátabb is, mint újat vásárolni. „Hallottál már a kincugiról?” – kérdezi stílusos tulajdonosát, bízva abban, hogy nincs késő újragondolni a divatot a #Rethinkfashion jegyében.
Image credits
Header image: Getty Images
Image of cotton field: Shutterstock
Image of inside the factory: Getty Images
Image of cotton yarn spinner: Shutterstock
Image of factory workers making denim: Getty Images
Image of retail shop: Stocksy
Források:
1. World Water Day: the cost of cotton in water-challenged India
(A víz világnapja: a gyapot ára a vízproblémákkal küzdő Indiában)
2. The Environmental and Human Cost of Making a Pair of Jeans
(Egy farmernadrág gyártásának a környezetvédelemre és az emberekre gyakorolt hatása)
The logical Indian
3. A számok több forrásból származnak, beleértve:
The Supply chain for jeans: assessing transport and energy consumption
(A farmer beszállítói lánca: a szállítási és energiaköltségek felmérése) (Michael Browne, Julian Allen, közlekedéstani csoport, Westminsteri Egyetem, London, Egyesült Királyság)
Energy Consumption in the UK Jeans Supply Chain (Energiafogyasztás az Egyesült Királyság farmerbeszállítói láncában) (közlekedéstani csoport, Westminsteri Egyetem)
Érdekli a Perwoll fenntarthatósággal kapcsolatos álláspontja? A kapcsolódó információkat itt találja.