Kérdés sem férhet hozzá, hogy a kendő alapvető eleme a modern ruhásszekrénynek. Mindegy, hogy pompát, hatalmat vagy függetlenséget akarunk sugározni, egy szépen elkészített kendő kellően sokoldalú ahhoz, hogy az összes fenti célnak megfeleljen. Tudtad-e azonban, hogy a szerény, egyszerű kendők története egészen az ókori Egyiptomig és Rómáig nyúlik vissza? Ismerd meg a segítségünkkel a kendők rövid történetét.
A kendők először Kr. e. 1350-ben jelentek meg az ókori Egyiptomban, amikor is az elmondások alapján Nofretiti királyné sűrűn szövött kendőt viselt egy kúp alakú fejdísz társaságában. Az igazat megvallva igen tekintélyt parancsolóan festett.
Mindeközben az ókori Rómában a férfiak „nedvszívó anyagnak” használták a kendőket, hogy kissé hűtsék és szárazon tartsák magukat a nyári hőségben. A Távol-Keleten a katonák viseltek kendőt rangjuk jelzésére. Ezt ábrázolják a agyaghadsereg katonáin is, amelyeket Kr. e. 200-ban temettek el.
A kendők a 19. században vetették meg a lábukat igazán a mindennapi divatban. Bonaparte Napóleon állítólag 1801-ben hazahozott Egyiptomból egy pasmina kendőt szeretett Josephine-je számára. A nő rajongott az ajándékért, és kisvártatva gyűjteni kezdte a kendőket.
Később, 1837-ben a Hermès nevű kis francia divatház – talán már hallottál róluk – készítette el az első viselésre kész, ábrákkal díszített selyemkendőt. A jellegzetes Paisley mintával tarkított kasmírsálak pedig akkora népszerűségre tettek szert, hogy még Viktória királynő is vásárolt egyet magának 1842-ben. A kendő nemcsak stílussal ruházta fel a viselőjét, hanem annak társadalmi helyzetét is szimbolizálta.
Az első világháború, azaz 1914 és 1919 között a nők vállalták, hogy hazafias kötelességből sálakat kössenek. Óriási mennyiségben készültek gyapjúsálak, zoknik és pulóverek, amelyeket elküldtek a hadsereg tagjainak, hogy melegen és szárazon tartsák őket a lövészárkok emberpróbáló körülményei közt.
Az 1920-as években Európa és Amerika textilipara komplexebb grafikai mintákkal ellátott, elegáns selyemkiegészítőket kezdett gyártani. A Liberty például jellegzetes színekkel és mintákkal díszített, könnyed selyemkendőket készített, amelyek igen nagy népszerűségnek örvendtek London tehetősebb hölgyei körében.
A Hermès ugyanebben az időszakban újított, és kínai selymet kezdett importálni, amelyet luxussálakba szőttek bele. Ezek különleges elemeket vonultattak fel, például kézzel hajtogatott szegélyeket, kézzel festett részleteket, és 90 cm x 90 cm-es, négyzetalakú mérettel rendelkeztek. Ez a Kínából származó nyers selyem jóval erősebb és tartósabb volt, mint a korábban használt selyemfajták.
A 20. század közepén az Audrey Hepburnhöz, Grace Kellyhez és Brigitte Bardot-hoz hasonló sztárok gyakran viseltek fejkendőt akár a filmvásznon, akár New York és Párizs utcáin. Ezeket általában a rejtőzködés érdekében túlméretezett napszemüvegekkel egészítették ki. Még az olyan közszereplőket is rabul ejtette ez a megjelenés, mint Jackie Onassis és II. Erzsébet brit királynő.
Mára számos régóta fennálló divatház kialakította jellegzetes stílusát a kendők terén, amely kifejezi a márka szellemiségét. A Burberry tartan mintás dizájnját például kendőn is viselhetik a nők, és a jellegzetes Burberry ballonkabátnak csupán az ötödébe kerül. Az új technológiák megjelenésével a kendők színe, dizájnja és az azokhoz használt szövetek továbbra is változnak.
A kendők történetéből azt tanulhatjuk meg, hogy azok sok-sok éven át továbbra is a női divat elengedhetetlen alapkellékei lesznek még. Viseld büszkén a sajátodat!
Image credits:
Header image: Stocksy
Image close-up of a woman with a scarf tied around her neck: Getty Images
Image of Brigitte Bardot wearing a scarf on her head: Getty Images
Image of a woman with a scarf wrapped around her head: Blaublut